Kapcsolathekker

Ki vagy te a párod szemében? És ő a tiédben?

Egyik nap hazafelé tartottam a gyerekeimmel. Az út szélén magányos kis bobcat várakozott, a vezetőülésben egy, a 40 fokban elgyötört, izzadt pólós fiatal sráccal.

Épp megpróbált átjutni a túloldalon lévő parkolóig, de az elsuhanó autók nem engedték ki a főútra. A forgalom egyhangúan haladt, neki pedig még egy tisztességes indexe sem volt a vakító napsütésben, amivel jelezhette volna, hogy menne már… Mintha ott sem lenne, meg sem látták: az autókban csupa szigorú arc, a város igyekezett haza. Senki sem vette a fáradtságot, hogy lefékezzen és átengedje maga előtt. 

A fiú egyre reménytelenebbül támasztotta a kormányt a hőségben. Ekkor értünk a közelébe a gyerekekkel és vette őt észre a középső fiam. Számára egycsapásra megszűnt a zaj, a meleg, az út menti por.

– Aztaa! – kiáltotta éles kis hangján. Csillogó szemmel, szinte extázisban kezdte sorolni, hogy ,,Látjátok, van markolója! És ajtaja! És kereke! És ő vezeti! Erős bácsi! Építő! AZTAA!”…

Mialatt elhaladtunk mellette, az azták és hűhák záporában a fiú, aki először egy ,,Na tessék, már csak ez hiányzott” oldalpillantással nyugtázta, hogy a kicsi kiszúrta, lassan, szinte észrevétlenül kihúzta magát. Már nem is támasztotta, hanem keményen markolta a kormányt, éberebben figyelte a forgalmat is – és egyhamar sikerrel járt. Még egy kacsintást is megejtett a fiam felé távozóban, aki ezután hazáig kérdezgette: ,,Láttad, az építőbácsi rám kacsintott! De mit jelent a kacsintás? Hogy a barátom lett? Láttad? De így volt, te is láttad, ugye!? Holnap elmondom a Somának!”

Milyen más, ahogyan látjuk egymást… A fiam szemében az a fiatal, fáradt férfi egy valóságos szuperhős volt és attól, hogy így látták őt, egy perc alatt azzá is vált. Bennem is így maradt meg. Az építő bácsi. Aki erős, aki dolgozik. Ahogyan a kisfiam látta és ahogyan kimerültsége dacára így ő is megláthatta magát. 

Mit látsz te magadról, ha mások szemébe nézel? Mondjuk a párodéba? 

ÉS MIT LÁT Ő, milyennek láthatja a párod önmagát, a te szemeidben? Az izzadt, megfáradt melóst veszed észre, vagy az erős férfit?

Mit mondasz neki, milyennek látod – s még inkább: mi a belső monológod róla? Az erősségeit vagy a gyengeségeit látod meg benne? 

Nem vagyunk már gyerekek, s többnyire reálisan látjuk a párunkat. Jól ismerjük az összes rigolyáját, a külsejét, a jellemét… De az, hogy mit látunk hangsúlyosabban, a hibáit vagy a számunkra nagyon is szerethető tulajdonságait, már csak rajtunk áll  – és ez a látásmód lesz a párunk hozzáállására is hatással. 

Senki sem fekete vagy fehér, mindenkinek van rossz és jó tulajdonsága is. Van, ami jobban és van, ami kevésbé tetszik benne a párjának. De erőnk van. Azzal, ahogyan a párunkra nézünk és ahogyan bánunk vele, könnyedén felemelhetjük, de le is nyomhatjuk őt. 

A döntés a miénk. 

 

 
 
 
 

Továbbiakat a lenti cikkajánlóban vagy a blog facebook oldalán találsz: itt csatlakozhatsz hozzánk, hogy ne maradj le a friss cikkekről. Gyere, egyre többen vagyunk! 

Köszönöm, hogy olvasol, nézz vissza máskor is! 

Ha tetszett a bejegyzés, nagyon köszönöm, ha megosztod vagy a fb Tetszik gombbal (itt Kapcsolódó kép ) jelzed azt nekem. 

 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!