Kapcsolathekker

Hogyan segít a szülőknek a hordozás?

Amikor egy párnak gyermeke születik, kiváltképp, ha az első, rengeteg felfedezni való újdonság várja őket.

Ezek egyike a hordozás lehetősége.

 

Mi a párommal az első gyermekünk születését várva megvásároltuk az akkori hazai piacon fellelhető legmagasabb minőségű hordozó eszközt (nem írok márkát, de egy még manapság amerikai sztárfotókon is gyakran feltűnő hagyományos, vagyis alul, a baba lába között állítható kenguru volt ez). 

Nem mintha annyira el lettünk volna engedve anyagilag, sőt! De úgy gondoltuk, hogy bármilyen nagy áldozatot megér, hogy elsőszülöttünknek mindent megadjunk, amit csak lehet.

 

Később, már a harmadik gyermekünk születése után jártunk, amikor felrémlett bennünk, hogy nem létezik, hogy a gyereknek ilyen pózban kellene lógnia a hasunkon.

A rengeteg internetes információ között számunkra elveszett a lényeg, hiszen attól függően változnak az ajánlások, hogy melyik oldalra látogat el az ember.

A nagy, hagyományos kengurukat gyártó cégek értelemszerűen jóval látványosabb videók és reklámanyagok segítségével kápráztathatják el a lelkes, hordozni vágyó szülőket, mint a hordozást támogató, sokszor nonprofit módon működő civil kezdeményezések – mi ez alapján választottunk…

Később kiderült, hogy hibásan. 

 

 

Akárhogy is, azért van valami kimondottan elgondolkodtató és ironikus abban, hogy a Dr. Spock féle ,,hagyd sírni a babát” elven felnőtt mostani édesanyák milyen fáradhatatlanul hordozzák gyermekeiket. 

 

Ma már tudjuk, hogy az édesanya és a kisbaba számára egyaránt természetes szükséglet az, hogy a lehető legtöbbet egymás közvetlen közelében lehessenek, függetlenül attól, hogy egy helyben vannak, vagy éppen ,,mozgásban”. 

A helyes hordozás babákra való pozitív hatásairól szerencsére már szintén sokat hallani, aki pedig információhoz kíván jutni a témában, annak számtalan valóban hasznos csatorna áll a rendelkezésére. Úgy tűnik, ezen csodás hatások árnyékában mégis eltörpül az a tény, hogy a hordozás a szülők hétköznapi életében milyen kedvező következményekkel járhat

 

Pedig a szubjektív véleményeken túl számos kutatás is megerősíti a fentieket: például még 1986-ban gyermekgyógyászok figyeltek meg 99 mama-csecsemő párost, a hordozás hatásait vizsgálva. 

A résztvevőket két csoportba osztották és az egyikben az anyukák számára biztosítottak egy-egy babahordozót és megkérték őket, hogy naponta legalább három órán át hordozzák a gyermeküket. Ugyanakkor ösztönözték őket arra is, hogy ha tehetik, ez az idő minél hosszabb legyen, akár az egész napot is ölelje fel, tehát ne csak sírás vagy nyűgösködés esetén nyugtassák hordozással a babákat  – míg a másik csoportnak nem beszéltek a hordozásról. 

Hat hét elteltével a kutatók azt tapasztalták, hogy a hordozott babák 43%-al kevesebbet sírtak, mint a nem hordozó kontrollcsoport babái (és a Pediatrics Journal-ban megjelent elemzés szerint az esti órákban – amikor a babák pedig nagyon nyűgösek lehetnek! – ez a különbség az 51%-ot is elérte). 

 

Negyvenhárom százalék. Azért az nem kevés, ugye?

Mit nem adna egyik-másik kisbabás anyuka, ha gyermeke majdnem csak feleannyit sírna, mint általában…

 

 

Azóta szerencsére amellett, hogy a hordozott kisbabák nyugodtabbak lehetnek és kevesebbet sírhatnak, számos egyéb dologra is fény derült a hordozás kapcsán.

Az egyik például az, hogy a hordozásra a hagyományos, a babát legalul megtartó bolti kenguruk helyett az olyan alkalmatosságok felelnek meg igazán, melyek a baba gerincét és lábát is a megfelelő módon támasztják meg úgy, hogy a baba ne kifelé forduljon, hanem hassal lehessen a hordozója felé.

Széles körben kaphatók rugalmas, karikás vagy szövött kendők vagy mei tai nevű megkötős ,,kenguruk”, különféle erszények, esetleg a közismert kengurukhoz leginkább hasonlító csatos hordozók is (a lista természetesen bővíthető) – ezek nagyon fontos, közös jó tulajdonsága, hogy a baba gerince nincs bennük merev háttámlának préselve és lábtartása is ortopédiailag megfelelő, hiszen ezek a hordozók térdhajlattól térdhajlatig tartják a babát. 

A témának meglehetősen kiterjedt szakirodalma van, érdemes lehet bővebben is utánaolvasni, egy egyszerű kereséssel már számos, tényleg minőségi információval szolgáló hazai oldalt találhatunk a helyes hordozásról. 

 

 

Minden szülő szeretné fizikailag és érzelmileg a lehető legjobban kiszolgálni a gyermeke igényeit. 

Miért jó tehát a hordozás? 

A babának jó, mert:

  • Az anya lépéseinek ritmusa az anyaméhben tapasztaltakra emlékezteti.
  • Hallja az anya szívverését. 
  • Kedvező hormonális folyamat indul be benne a hordozás során (és az anyukában is!), a baba jobban megismeri az anya (vagy a hordozó) arcát és illatát.
  • Több tapasztalatot szerez arról, hogyan kell emberként viselkedni, a nagyobb tapasztalatszerzés pedig az agy növekedésére és fejlődésére is jó hatással van. 
  • Pozitív hatással van a hordozás a kicsi hőszabályozására, csípőfejlődésére, légzésére, a baba gerinctartására és annak fejlődésére, izomzatára, egyensúlyérzékére… 
  • A függőlegesen hordozott babáknál ritkábban fordul elő reflux, kiváltképp, ha etetés után rendszeresen hordozunk.
  • Nem utolsó sorban pedig az említett sírni hagyós módszerrel ellentétben nem alakul ki a babában a magány miatti szorongás.

 

A lista természetesen közel sem teljes, de azért így is éppen eléggé elgondolkodtató, igaz?

 

 

 

Amiről pedig többnyire egyetlen szó sem esik  – 

A HORDOZÁS A SZÜLŐK PÁRKAPCSOLATÁRA IS JÓ HATÁSSAL VAN, mert: 

 

  • Kevesebb a sírás

Tényleg kevesebb sírásra lehet így számítani: különböző antropológusok, akik világszerte a csecsemőgondozási szokásokat vizsgálták megállapították, hogy a hordozó hagyományokkal rendelkező kultúrákban a babák valóban sokkal kevesebbet sírnak: hogy szemléletes legyen, úgy lehetne megfogalmazni, hogy nálunk a csecsemősírás napi mennyisége órákban mérhető – ott pedig percekben.

Felesleges hangsúlyozni, hogy az anya lelkiállapotát, a párjához való viszonyát vagy a szülőpár éjszakai pihenését milyen számottevően befolyásolhatja az a körülmény, hogy a babájuk ennyivel kevesebbet vagy többet sír minden áldott nap…

 

  • Több közös, egymásra fordítható, minőségi idő nyerhető

A kisbabás párok számára az újdonsággal együtt is nagyon fontos, hogy megőrizzék a kettőjük között lévő párkapcsolat intimitását, meghittségét és örömét, ez azonban egyáltalán nem egyszerű. Még ha mindketten azon vannak is, hogy ápolják, védelmezzék a köztük lévő kötődést, ennek megvalósítása gyakran akadályokba ütközik: hogy a legalapvetőbbet említsem, a kisbabák sokszor egészen egyszerűen még lefekvés után sem hagynak elegendő időt szüleiknek arra, hogy valóban minőségi időt tölthessenek együtt.

Több és pihentebb közös időre lenne szükség, ugyanakkor több én-időre is: az édesanya és az apa számára egyaránt.

Emellett mindkettejüknek lehetőleg minél több alvásra és szabad, önálló és közös feltöltődésre lenne szüksége – ami egy kevésbé nyűgös babával és kevesebb, a kicsi mozgatásához hurcolandó hozzávalóval (babakocsi, napellenző, lábzsák, kocsiesernyő stb. helyett például 1 db kendő) nyilván jóval könnyebben kivitelezhető. 

A hordozás magában foglalja annak a lehetőségét, hogy az anya könnyebben tevékenykedjen otthon, a kertben vagy igazából bárhol – egy bevásárlást vagy bármiféle kötelezettségünket hihetetlenül elősegítheti, ha ily módon visszük magunkkal gyermekünket.  

 

  • Könnyebb a lakásból kilépni

Magam is tapasztaltam, hogy egy babakocsival sokkal nehezebben és lassabban indulok el otthonról és mit tagadjam, a lakásból való kilépésre a motivációm is jóval kevesebb így, mint mikor csak magamra veszem a kisfiam és már indulhatunk is. Különösen esőben macerás például bezacskóznom az egész babakocsit ahelyett, hogy egy szál esernyővel egyszerűen kisétáljunk a házból.

Ha pedig nagyobb kedvem van kimozdulni, gyakrabban is teszem azt meg.

Ez nyilván a kicsinek is jó, többet vagyunk friss levegőn, több inger éri őt is. Amikor pedig este hazaér a párom, jóval kisebb eséllyel rohanom le azzal, hogy menjünk el valahová akkor, ha napközben én sem a négy fal között gubbasztottam a babával. A családdal kirándulni is könnyebben elmegyünk, szóval a közlekedésnek ez a módja tényleg kitágítja a világot. 

 

  • A több kimozdulás jó hatással van az anya önbizalmára

Ha egy édesanya évekre kiesik a munkából, akkor minél többet van egyedül ebben az időszakban, annál katasztrofálisabb következményeket tapasztalhatunk az önbizalmában.

Ha több gyermek születik, akkor ez az intervallum sok-sok évre is nyúlhat, egyáltalán nem mindegy tehát, hogy van-e alkalma az anyukának komfortosan kimozdulnia otthonról, ápolni a kapcsolatait és felnőttekkel találkozni.

Tudom, a kapcsolattartás nagyszerű módja manapság a közösségi média is, de míg a közösségi médiában eltöltött napi két óra már mérhetően ront az elégedettségünkön és boldogságérzetünkön (kutatási adat), addig a valódi, hús-vér emberekkel való találkozásokról ez nem mondható el. 

 

 

Végezetül csatolok pár videót, melyek a helyes hordozással foglalkoznak: bár angolul vannak, azért egészen jól szemléltetik a lényeget, mindenképpen érdemes megnézegetni őket. 

 

 

 

Nem szponzorált bejegyzés.

KutatásHunziker UA, Garr RG. (1986) Increased carrying reduces infant crying: A random-ized controlled trial. Pediatrics 77:641-648

Reflux: Carrying as colic “therapy”: a randomized controlled trial; Pediatrics. 1991 May;87(5):623-30

 

 

 

 

Továbbiakat a lenti cikkajánlóban vagy a blog facebook oldalán találsz: itt csatlakozhatsz hozzánk, hogy ne maradj le a friss cikkekről. Gyere, egyre többen vagyunk! 

Köszönöm, hogy olvasol, nézz vissza máskor is! 

Ha tetszett a bejegyzés, nagyon köszönöm, ha megosztod vagy a fb Tetszik gombbal (itt Kapcsolódó kép ) jelzed azt nekem. 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!