Kapcsolathekker

,,A szex számomra csak kötelező nyűg…”

 

 

„Mostanában nincs kedvem a szexhez. Sajnálom a férjemet, aki már nem is nagyon próbálkozik, annyiszor visszautasítottam. De, hogy őszinte legyek, már egyáltalán nincs kedvem hozzá. Nem a férjemmel van a baj. Neki, velem ellentétben, jót tett a kor.

Sármosabbnak látom most, mint tíz éve. Amikor ebbe belegondolok, eszembe jut az is, hogy nem lesz ennek jó vége, de elhessegetem, nincs időm ezen elmélázni. Annyi, de annyi dolgom van minden nap! Mire bezuhanok az ágyba, hullafáradt vagyok. A párommal való összebújás egy újabb tennivaló lenne, de egyszerűen már nem fér bele az energiámba.”

 

A gyerekek megszületése után sok házasságban előfordul, hogy az együttlétek megritkulnak. A hosszú távú kapcsolatokban a harmonikus együttlét úgy valósulhat meg, ha a szerelem, a szexuális vágyakozás és az egymáshoz való kötödés mintegy egymást kiegészítve, egyaránt megmarad. De nem kötelező, sőt, nem is lehet mindhárom területet folyamatosan ugyanolyan fokon fenntartani.

Időszakosan van, hogy a kötődés, a hétköznapokon egymásnak nyújtott támasz, a biztonság kapja a legnagyobb szerepet. Van, hogy a szerelem, az egymásban felfedezett újdonságok. Az, ahogyan a párunkat az eltérő életszakaszok nyújtotta szerepekben csodálattal és meglepődve tudjuk szemlélni. Mindezek mellett pedig a hosszú távú harmonikus kapcsolatokban vannak olyan időszakok is, amikor a szexualitás, az egymásban való megmártózás kapja a főszerepet.

 

Ha a vágyakozás egy ideig csökken, az természetes. Ami viszont veszélyes, az az, ha teljesen kimarad a hétköznapokból, ahol jó esetben a biztonság és a kaland egymás mellett van jelen. Ha ilyesmin megyünk keresztül, jó, ha egy pillanatra megállunk, és átgondoljuk a dolgainkat.

 

 

Ha valakinek nincs kedve a szexhez, az belülről jön. A párja kiteheti a lelkét is, nem számít. Eredhet ez például onnan, hogy az ember vállát túl sok dolog nyomja… Hogy fáradt, hogy öregnek, kövérnek, elhanyagoltnak érzi magát, hogy az önbizalma rég nem látott alacsony szinten van.

Mit tehetünk az önbecsülésünk növelésére? Milyen körülmények között éltünk, hogyan gondolkodtunk, milyen hatások értek minket akkor, amikor az önbizalmunk szárnyalt? Amikor többször és szívesen voltunk együtt a párunkkal?

Többet sportoltunk, olvastunk, barátnőztünk, vékonyabbak és kipihentebbek voltunk, többet törődtünk bizonyos emberek véleményével – másokéval pedig kevésbé? Mi változott?

 

A legfőbb kérdés pedig: mi az, amit a mostani élethelyzetünkben megtehetünk, amit mintegy ajándékként visszacsempészhetünk önmagunknak a hétköznapokba? Mi az, ami számunkra életmentő lenne, de a család még jól tolerálná? Gondoljuk át, és próbáljuk bevezetni újra.

 

Ha szerdánként elmegyünk barátnőzni két órát, és közben a Nagyi vigyáz rájuk, az minket napokra feltölthet energiával, de lehet, hogy a gyerekeknek fel se tűnik. Ha szombatonként, amikor mindenki lefeküdt, tartunk magunknak egy amolyan régimódi, csajos, regenerálós fürdőszobai renoválást, azt szintén. Mi lenne, ha munkába menet nem a híreket hallgatnánk, hanem kedvenc hangoskönyvünket? Vagy végigbeszélnénk az utat valakivel, aki mindig motivál, jókedvre derít? Ha megegyeznénk a férjünkkel, hogy szombatonként ő alhat sokáig, vasárnaponként viszont mi? Ha újra elkezdenénk a régi hobbinkat?

 

Sok esetben semmi. Vagy inkább semmi rossz. Mert ha a napi szerepektől kicsit függetlenítve magunkat, megpróbálunk néha egyszerűen csak „mi magunk” lenni, az valami elképesztően jó érzés tud lenni.

Ha pedig ez a jó érzés elér egy szintet, újra elkezdünk egyre jobb bőrben lenni.

És semmi nem tesz jobban NŐvé egy nőt, mint az, ha sugárzik attól, hogy önmaga lehet.

 

 

Ha komolyan változtatnál, ne habozz: kezdd el most! A hogyanra pedig bármikor felhasználható, azonnali válaszokat találhatsz itt, itt, itt, itt és itt.

 

 

 

 


Továbbiakat a lenti cikkajánlóban vagy a blog facebook oldalán találsz: itt csatlakozhatsz hozzánk, hogy ne maradj le a friss cikkekről. Gyere, egyre többen vagyunk! 

Köszönöm, hogy olvasol, nézz vissza máskor is! 

Ha tetszett a bejegyzés, nagyon köszönöm, ha megosztod vagy a fb Tetszik gombbal (itt Kapcsolódó kép ) jelzed azt nekem. 

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!